Halottak napja

Halottak napja: november 2.

Halottak napja november második napjára esik, a kalendáriumban a Halloween (október 31.) és a Mindenszentek napja (november 1.) után következik. A három közül ez az ünnepnap, amelyhez itt Magyarországon a legtöbb népszokásunk kötődik. Érdekes összevetni, hogy saját halottak napi hagyományainak mennyire emlékeztetnek a Halloween lélek- és halott kultuszának egyes elemeire.

Földi lét és túlvilág kapcsolata

Halottak Napja, a régi időkben olykor "lölkök napja", a küzdő Egyháznak, azaz küzdelmes földi életet élő hívek közösségének  ünnepélyes megemlékezése a szenvedő Egyházról, tehát a földi élet küzdelmeit már befejezett, a tisztítótűzben szenvedő hívő lelkek összességéről. A Halloween-hez hasonlóan, tehát a keresztények is bíznak abban, hogy ezen a napon az égi és a földi szférák között valamiféle "átjárhatóság" nyílik és ezáltal az élők befolyással lehetnek halottaik lélek-békéjére.

A szegények megsegítése

A halottak napjához kapcsolódó legjelentősebb szokás a halottetetés hagyománya. Ez az eredetileg pogány hiedelmekből eredő szokás a halott üdvösségét biztosító "áldozattá" vált a keresztény hagyományok formálódása során.

A szegény szenvedő lelkek üdvösségének ügyét a jámborsági hagyomány a szegények, a koldusok istápolásával érezte legméltóbban szolgálni: leginkább, legünnepélyesebben temetés alkalmával, de Halottak napján is. Így válhatott a keresztény felfogásban ez eredetileg halottaknak szánt ételből adomány a szegényeknek, rászorulóknak.

A hazai halottkultusz fontos eleme volt, hogy egyes vidékeken a templomi temetési szertartás alatt, vagy máshol a halott sírjánál osztották ki a megholt üdvösségéért való imádság fejében a koldusok, ispotálybeliek, betegek, elhagyott öregek között a gyászoló család ajándékát, főleg kenyeret, kalácsot, bort, gyertyát.Egyes helyeken a halottas házban ült tort a meghívott szegények, koldusok ünnepélyes megvendégelése előzte meg.

Olykor a halott végrendeletében is meghagyta az alamizsnaosztás idejét és mértékét. Ezt a hátramaradt élők lelkiismeretesen terjesztették is. Mert féltek, hogy a halottjuk lelke hazajár.

Az ősi hagyomány egyes változatai

Az ételeket a katolikus délszlávjaink hozzátartozóik sírjára teszik. Olyan helyek is akadnak, ahol a gyűjtés koledálással, azaz szegények számára való adománygyűjtéssek történik, miközben a lélekváltság harangját kongatják. Máshol főleg Göcsejben a család otthonában éjszakára terítenek az elhunyt hozzátartozók számára. Az ételt azután koldusoknak, szegényeknek ajándékozzák.

Szegeden a Mindenszentök kalácsa, vagy más néven kúdúskalács fehér üres kalács volt, amelyet a tehetősebb polgár asszonyok a tetején mézzel bevontak, és a temető kapujában a szegényeknek ajándékoztak. Tápén ugyanez a a hagyomány a briós szerű kúdústuborék elnevezésű tésztaféléhez kötődik.